Hogyan válasszuk ki a mosogatógépben történő szárítás típusát: kondenzvíz, intenzív, zeolit

A mosogatógép még 20 évvel ezelőtt is luxuscikknek számított, mára viszont nélkülözhetetlen kellék a konyhában.

A potenciális vásárlót pedig jobban érdekli az a kérdés, hogy milyen típusú szárítással válasszon egy ilyen technikát..

És ez általában hogyan befolyásolja a mosogatógép működését? Mire kell figyelni vásárláskor?

Hogyan működik a mosogatógép és a szárítógép

Ennek a technikának az általános algoritmusa a következő:

1. A piszkos edények tartályba helyezése után a felhasználó kiválasztja a mosási módot. Számuk közvetlenül a gyártótól és attól függ, hogy milyen algoritmusokat helyeznek el a vezérlőpanelben.
2. Hideg vizet vesznek a vízellátásból, egy fűtőelem segítségével előre meghatározott hőmérsékletre melegítik.
3. A forró vizet speciális mosogatószerrel keverik össze, és forgó fúvókákon keresztül az edényekre permetezik. Az erős sugárnak köszönhetően ez még a legnehezebb szennyeződésekkel is megbirkózik.
4. A szennyezett víz a mosószerrel együtt kiürül, és a csatornába kerül.
5. A berendezés ismét hideg vizet kap, már fűtés nélkül.
6. Az edényeket öblítik.
7. A szárítás a mosási program befejezése után történik.

Ez az alapvető algoritmus, amellyel ez a technika működik. Egyes gyártók azonban további funkciókat is biztosítanak, például több fúvóka felszerelését vagy a belső nyomás növelését a levegő előfecskendezése miatt.

A különböző típusú szárítások és általában a PMM energiahatékonysági osztályai

A PMM energiahatékonyságának kiszámításához a következő képletet kell használni:

• kiszámítják, hogy a berendezés mennyit fogyaszt készenléti állapotban 1 évig;
• a kapott számhoz hozzáadja a 280 mosási és szárítási ciklus energiafogyasztását (az átlagos érték, hogy egy átlagos felhasználó hányszor indítja el a mosogatógépet egy év során).

A számított érték évi 462 kWh. Ahhoz, hogy egy technika A+++ energiatakarékossági osztályt kapjon, szükséges, hogy a besorolása legfeljebb 50%. Vagyis egy ilyen PMM-nek legfeljebb 231 kW / h teljesítményt kell fogyasztania.

Ennek megfelelően az energiatakarékossági osztály ismeretében megértheti, hogy egy mosogatógép átlagosan mennyi áramot fogyaszt évente. Ma az átlagérték 300 kWh.

Mi határozza meg az energiafogyasztást? Főleg a beépített fűtőelem teljesítményéből és az edényszárítási algoritmusból.

A leggazdaságosabbak a zeolit ​​rendszerű PMM-ek. A legkevésbé energiatakarékos - turbószárítóval. De mindegyik szárítási lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Kondenzációs szárítás

Az egyik legelső algoritmus, amelyet a mosogatógépekben kezdtek használni.

Ez így történik:

• az öblítési folyamat befejezése után az edények forró gőzzel történő kezelése bekapcsol;
• az edények felmelegednek, a forró gőz felszáll és leülepszik a fémtartály PMM falára, speciális lefolyók segítségével beleolvad a serpenyőbe.

Vagyis egy fűtőelemet víz melegítésére és forró gőz előállítására használnak.

Az ilyen PMM-ek fő előnye alacsony költségük és viszonylag egyszerű kialakításuk. Ha szükséges, nem lesz nehéz javítani.

Szellőztető szárító

Ennek a szárítási mechanizmusnak két változata van a modern mosogatógépekben:

1. Nincs kondenzációs kezelés. Az öblítés befejezése után a gép automatikusan kinyitja az ajtót 10-15 centiméterrel, ami biztosítja a természetes szellőzést a tartály belsejében. Ennek a módszernek a fő hátránya, hogy csíkokat hagy magán az edényeken és a PMM belső falán is, ezért gyakran kell tisztítani.
2. Kondenzációs kezeléssel. Először az edényeket forró gőzzel párolják, és az összes folyamat befejezése után az ajtó kissé kinyílik. Most ez a lehetőség szinte minden PMM költségvetési osztályban megtalálható.

Vagyis a szellőzés csak annak köszönhető, hogy az összes programozott folyamat befejezése után az ajtó kissé kinyílik a mosogatógépben.

Természetesen a kondenzátum nagy része közvetlenül a PMM-ben marad, de egy része kijut a külső felületre. Ezért kötelező a kényszerszellőztetés megléte a helyiségben.

De az ilyen gépek költsége viszonylag alacsony.

Technikailag csak egy automatikus ajtónyitási mechanizmus, valamint egy speciális érzékelő jelenlétében különböznek a kondenzációs megoldásoktól, amelyek meghatározzák az aktuális páratartalom-jelzőt (az ajtó nyitvatartási pillanatának meghatározásához).

Turbó szárító

A leggyorsabb szárítási lehetőség.

Az alapalgoritmus ugyanaz, mint a kondenzációs helyiségben, de van egy speciális ventilátor is, amely forró gőzt fúj fel a PMM belsejében. Ez azt jelenti, hogy felgyorsítja a forró levegő fújását az egész tartalomra és a kondenzátum lerakódását a falakra.

Egyes gépeknél ez után az ajtó is kissé kinyílik, és a ventilátor még egy ideig jár.

Az ilyen rendszer fő hátránya a magas villamosenergia-fogyasztás, valamint a működés közbeni további zaj jelenléte. És ahogy a gyakorlat azt mutatja, a hűtők és a ventilátorok meglehetősen gyorsan meghibásodnak (3-5 év után teljes szervizelést kell végezni, tömítéseket, csapágyakat stb. kell cserélni, és egyes gyártók szétválaszthatatlan kialakításúak).

Egyes gépeknél a turbószárítót a PMM-en belüli légfűtési rendszer is kiegészíti a fűtőelem rövid távú aktiválása miatt. Ez természetesen kihat a technológia energiafelhasználására is.

Intenzív szárítás

Ez a turbószárító analógja, de az ilyen mosogatógépek nem rendelkeznek beépített ventilátorral.

A levegő keringése a PMM-en belüli és kívüli nyomáskülönbség miatt érhető el. A testen több szelep található, amelyek az öblítés befejezése után kinyílnak. A nyomáskülönbség miatt a levegő automatikusan "húzódik" befelé, ami a légtömegek mozgását idézi elő. Ez felgyorsítja a szárítási folyamatot, de a fűtőelem és a ventilátor használata nélkül.

Az ilyen mosogatógépek magas energiahatékonysági osztályúak, de rendszeresen ellenőrizni kell a szelepek működését (eltömődések előfordulhatnak).

Ezenkívül az intenzív szárítás „érzékenyebb” a környezeti hőmérsékletre. Minél magasabb, annál kevésbé hatékony az edények szárításának folyamata (a kisebb hőmérsékletkülönbség miatt).

Ezért gyakorlatilag nem használják éttermi konyhákban, ahol az emelkedett beltéri hőmérséklet normális munkakörnyezet.

Zeolit ​​szárítás

Ma ez a „legfejlettebb” lehetőség a mosogatógépben történő szárításhoz. De csak a luxus PMM-ekben található meg, amelyek 2-3-szor drágábbak, mint a leggyakoribb modellek.

A technológia a következő:

1. A raklapba zeolit ​​kerül - egy ásvány, amely nagy mennyiségben képes hőt felvenni. Hőátbocsátási tényezője ugyanakkor olyan magas, mint például a rézé, bár egy nagyságrenddel kisebb a súlya.
2. Az öblítés befejezése után a zeolit ​​természetesen felmelegíti a levegőt a mosogatógépben, ami felgyorsítja a száradási folyamatot. Vagyis természetes keringés következik be, a kondenzált nedvesség lefolyik a falakon a serpenyőbe. Ez az egész folyamat átlagosan 15-20 percet vesz igénybe. Az ajtó általában nem nyílik ki ezután (a nedvesség természetes elpárolgását külön légcsatornák biztosítják).

A zeolit ​​nem fogyaszt áramot, nem igényel karbantartást a felhasználó részéről. De maga a szárítási folyamat tovább tart, mint a turbószárításnál.

Melyik szárító a jobb

A következő következtetések vonhatók le:

1. A kondenzációs szárítás technikailag a legegyszerűbb lehetőség. Ez nem teszi lehetővé az áram jelentős megtakarítását, és foltok is maradhatnak az edényeken (főleg az üvegen). De a PMM fő előnye ezzel az edényszárítási lehetőséggel az alacsony költségük.
2. Szellőzés. A kondenzációs modernebb változata, de az alapelv hasonló. A folyamat egy kicsit gyorsabb, de a foltok továbbra is megmaradnak. Ezenkívül az ilyen PMM csak azokban a helyiségekben használható, ahol jó természetes szellőzés vagy kényszerszellőztetés biztosított (vagyis ahol van ellátó rendszer).
3. Turbó szárító. Lehetőség azoknak, akiknek gyakran kell mosogatógépet használniuk (például nagy család). Vendéglátó egységekbe is beépítik.
4. Intenzív. Viszonylag modern típusú szárítás, amelyben a gyártók igyekeztek figyelembe venni a korábbi lehetőségek előnyeit és hátrányait. Kicsit több időt vesz igénybe, mint egy turbószárító, de nem maradnak csíkok, és az áramfogyasztás is meglehetősen alacsony. Az intenzív szárítással rendelkező mosogatógépek az esetek 99%-ában A + vagy A ++ energiahatékonysági osztályúak.
5. Zeolit. A legjobb lehetőség, de drága. Ezért nem mindenki engedheti meg magának, hogy ilyen mosogatógépet telepítsen. És ez a technika is többet nyom, és egy kicsit több szabad helyet is foglal. Másrészt a zeolit ​​abszolút környezetbarát ásvány, ellenáll a hosszú távú hőmérsékleti hatásoknak. Tehát ez a szárító soha nem fog eltörni. Ugyanakkor nem szükséges fűtőelem vagy ventilátor használata, mivel a fűtőlevegő természetesen felszáll a mosogatógép tetejére.

Összességében az összes PMM általános működési elve ugyanaz.

Csak az edények szárításának mechanizmusa különbözik jelentősen. Erre pedig mindenképpen oda kell figyelni, ha a vásárló nem akar állandó foltokkal szembesülni a konyhai eszközökön. Ha ez a közönséges tányéroknál, edényeknél nem fontos, akkor a kristály- vagy üvegedények mosásakor minden hiányosság nyilvánvalóvá válik.

És mindenképpen vegye figyelembe az energiafogyasztást, mivel az áramárak folyamatosan emelkednek, és a PMM az egyik olyan készülék, amely valóban sok áramot fogyaszt.

Hasznos videó

Egy rövid videoklip megtekintése után megtudhatja, milyen szárítási módok léteznek a mosogatógépekben, és melyiket válasszuk: